Mostanában azon gondolkodom, hogy a könyves blogvilág és az új ismeretségek mennyire változtatták meg az olvasási szokásaimat. Amíg magam mentem a könyvek után, talán kezdődött ez 2-3 éve, folyton olyan könyvekkel találkoztam, amik ellen nem volt kifogásom. Könyveket is úgy vettem, h nem nyúltam mellé, egy (Dorian Gray arcképe) kivételével. Könyvtárba nem jártam, mert úgy gondoltam, könyveket birtokolni és a sajátomat olvasni sokkal menőbb. Annyira jól megvoltam, folyton figyeltem az új megjelenéseket, sikeresen ki is válogattam a nekem megfelelőket.
Aztán 2008-ban annyi könyvet adtak ki, h nem tudtam követni őket, nehezen találtam meg a nekem tetszőt. Meg el is mentem Angliába, így nem is volt gondom rájuk, mert egyáltalán nem értem rá új könyvekkel foglalkozni. És hazajöttem decemberben, megtaláltam a blogokat, és egy hatalmas könyves tárházzal találkoztam. Kinyílt a világ, egyre több könyvet ismertem meg, egyre több kortárs irodalmat. Beszippantott magába a világ, csak sodródtam az árral, hittem a véleményeknek, úgy gondoltam, h itt az ideje szélesítenem az olvasási repertoáromat, és hallgattam az ajánlásokra, és azok alapján választottam. Befolyásoltak, nem tudtam elvonatkoztatni mások látásmódjától, azt hittem, nekem is úgy kell látnom a könyveket, azt hittem, nekem is követnem kell a trendet. Egyre több ilyen könyvet olvastam, és sorban apró csalódások értek, nem hatalmasak, csak ici-picik. Nem volt meg bennük az az érzés, amit azelőtt megleltem egy könyvben.
A hullám sodort magával és azóta is csak veszem és veszem a könyveket, és van köztük olyan is, amit az egy évvel ezelőtti énem sosem vett volna meg. Mi lesz ezekkel? Elolvasom őket, de csalódok, közben elmegyek azon könyvek mellett, amiket a saját akaratomból vettem, és szinte biztos, h tetszene?
Milyen feltételeknek kell megfelelni a blogolók világában? Valóban az a jó, ha feladjuk magunkat és elkezdünk a blogvilágnak élni? Hogy mi is azt olvassuk, amit mások, csak h ránk találjanak a keresőben? Nem így kéne lennie. Miért van erre kényszerünk mégis?
Egy év alatt megváltoztam, és most úgy érzem, talán rossz irányba. Összezavarodtam. Nem tudom, mit válaszoljak arra a kérdésre, h milyen könyveket szeretek. Mit mondanék? Valszeg lerendezném egyszerűen, h a szépirodalmat. De igaz ez a válasz?
Csak azt érzem, h teljesítményre megyek, és hiába olvasok egy könyvet, nem azonosulok velük, nem vok képes beléjük bújni. Kivel van a baj ilyenkor? Velem, vagy a könyvvel? És melyik volt a jobb? Amikor csak akkor olvastam, amikor tudtam, h van rá egy-két nyugodt órám, de azt tartalmasan töltöttem el, és élveztem minden percet, vagy amit most csinálok, h lopva 10-20 perceket olvasok, és nem is tudom, mi történik, mert azon gondolkodom, h mindjárt le kell szállnom a metróról, meg azon, h vajon elkések-e?
Nem jó ez így, vmit változtatni kell, vhogy vissza kell térnem magamhoz és nem adni annyit mások véleményére. Vhogy... de hogy?