Mivel egész évben a legkisebb figyelmet a blogra tudtam fordítani, mindenképpen akartam egy fél órát lopni az év utolsó napjából, hogy végiggondoljam mi minden történt idén. Magánéleti oldalon nagyon mozgalmasnak mondható évet zártam. Volt itt új családtag érkezése, munkahely elvesztése, aztán kettő plusz egy találása, költözés, új élet magjainak elvetése. Az urammal beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy ezt az évet a sors alakította, úgy terelget határozottan minket egy olyan cél felé, aminek a létét nem is feltételeztünk még fél évvel ezelőtt. Most pedig már azon kapjuk magunkat, hogy a legnagyobb gondunk az álmodozás és a tervezgetés. És ezt most szeretjük így ahogy van.

Azért szeretem vezetni, hogy miket olvastam idén, mert a sorrend mutatja az élet haladását is. Bármelyik könyvre ránézek a molyos polcomon, tudom, hogy mikor mi történt, és mi okból vettem kezembe éppen azt a könyvet. Fejes Endrét például azért, mert életemben először voltam a Nemzeti Színházban, és a Jó estét nyár, jó estét szerelmet néztük meg. Vagy voltak recenziós könyvek is, amik azért erősen befolyásolták az olvasmányaimat. Ezt már most tudom, hogy jövőre nem lesz ennyi. Megpróbálkoztam Lobo Vásólistacsökkentő játékával, amit csúnyán elbuktam. 12/7 lett az arányom, és a Murr kandúrt nem sikerült elolvasnom, így ezt továbbra is hallgathatom majd az uramtól. Kipróbáltam a hangoskönyvet, ami vezetés közben annyira nem vált be. Mire nem jó ez az összegzés, eszembe jutott, hogy reggelente, a buszon nem tudok mit csinálni... talán megpróbálkozom egy újabb hangoskönyvvel jövőre.

Az idei év abszolút nyertesei voltak a következők:

- Fekete István mind a két kötetével. Rájöttem, hogy nála csodálatosabban természetet megszemélyesítő íróval nem találkoztam. Minden elismerésem.

- Sarah Addison Allan: A csodálatos Waverley-kert: idei lengyel kirándulásom alatt olvastam, és a maga egyszerűségével egy nagyszerű élményben részesített.

- Kerstin Gier: A Rubinvörös és a Zafírkék ifjúsági könyvek egy az egyben levettek a lábamról. Ifjúsági regényt ennyire még nem imádtam, és ahogy körbenézek másoknál is, egyöntetű a sikere.

- Baráth Katalin idén is brillírozott. Remélem nem hagyja abba, és hagyománnyá fog válni, hogy ha Könyvhét, akkor új Veron történet.

- Libba Bray trilógiáját végre valahára lezárhattuk ebben az évben. Nagyon vártam, hogy megtudhassam, mi lesz a vége, és ugyan megosztotta a véleményeket, azért emlékezetes sorozat lett.

- L. M. Montgomery: épp ideje volt nekem is felfedeznem az írónőt, és írás szempontjából csak azt tudom mondani, hogy zseniális.

- Murakami Haruki életének legjobb trilógiája is elérkezett hozzánk, ami szerintem is pályájának a csúcsa. Imádtam mind a két részt (I, II), és borzalmasan kíváncsi vagyok, hogyan fogja összecsomózni a szálakat Murakami.

Az idei év rejteget még magában potenciált a következő évre, ami meg kell, hogy mondjam, egy kis reménnyel tölti meg a szívem. Mindenhol csak a negatívat hallom, de én tudom, hogy 2012-ben is rengeteg jó dolog fog még rám várni könyvek szempontjából. És ha már ezek szolgáltatják nekem a lehetőséget, hogy elbújhatok pár órára a világ elől, már megérte várni rájuk.

2012-ben újra megpróbálkozom a Várólistacsökkentéssel (az normális, hogy miközben próbáltam összeállítani a listát, arra jutottam, hogy nincs egy könyvem sem, amit most azonnal el akarnék olvasni, és azonnal keresnem kell újabb potenciálokat??? :D). Szóval a Várólistacsökkentés. Nem kispályázom most már, mert csináltam alternatív listát is. 24 könyvből csak sikerül majd 12-t kiolvasnom, ugye? És figyeltem arra is, hogy ne legyenek túl vastagok, és legyenek olyan semlegesek, amik minden helyzetben olvashatók. Hát meglátjuk mi lesz belőle. :)

2011-ben kevesebbet tudtam olvasni, mint a megelőző években, de én már erre is büszke vagyok, hogy ennyi futotta az időmből. Nem sikerült az egy hét, egy könyv stratégiám, amivel már évek óta operálok, és az oldal darabszám is jelentősen elmaradt a tavalyitól. Idén 50 könyvet olvastam, 16.503 oldalon, tavaly 65 könyvet 21.352 oldalon. Összevetve, hogy mennyit kaptam az előző évben és idén a könyvektől, mindenképpen a idei év oldalára dől a mérleg. Idén több remek könyvvel találkoztam, mint tavaly.

Most pedig jöjjön az a számadat, amitől minden moly a falat kaparja. Ez pedig, az idén mennyi könyvet szereztem be kategória. Nekem 70-et sikerült ilyen, vagy olyan módon beszereznem, ami talán megegyezik a tavalyi adattal. Akkor még nem vezettem ilyen polcot, így nem tudom pontosan. Ennek az adatnak a másik oldalára a hány könyvet olvastam idén polcot tettem. Sokáig szinkronban növekedtek egymás mellett, de aztán sikerült beszerezni egy-két könyvet fillérekért, és ez rendesen megdobta a statisztikai adatot. Így idén 20 darab olvasatlan könyvvel nőtt a mini házikönyvtáram száma. Mivel jelenleg két helyen tartózkodnak a könyveim, ezt nem tudom megállapítani, hogy jó-e vagy sem. Jelen pillanatban még tudom hova tenni a szerzeményeket.:)

Mert olyan jól néznek ki egymás mellett a könyvek, amiket olvas ez ember, muszáj volt bemásolnom a molyról. :) Ha már moly. Legnagyobb szívfájdalmam, hogy nem tudok aktívan részt venni a moly közösségi életében. Karácsonykor egy kicsit belepillantottam a frissekbe, és annyira jó volt látni a közösségi szellemet kibontakozni. Rengeteg ajándék, képeslap cserélt gazdát, és bár én csak kicsi részt kaptam belőle (ezúton is köszönöm Tessa!!! :), mégis jó volt látni, hogy jó itt, ahol ilyen jó emberek vannak.

Lezárva a gondolatot, jól esett kicsit összegeznem magamban az évet. Minden idetévedőnek kívánok nagy sikerekben gazdag új évet, amit fűszerezzetek meg jó sok könyvélménnyel.