Az úgy volt, hogy az iskolában elkezdték nekünk tanítani az ABC-t. És annak idején a nővéremmel egy szobában laktunk, és így együtt is tanultunk. Én tanultam olvasni, ő meg már olvasott ezerrel. És ez engem nagyon bosszantott, ezért megkértem, hogy tanítsa meg a többi betűt is, mert az nem állapot, hogy én nem ismerem az összes betűt, amikor már azokat kívülről fújom, amiket már megtanítottak. És akkor megtanította nekem az összes betűt, és anyáék úgy mesélik, hogy már karácsony előtt olyan ügyesen olvastam az ő tudtuk nélkül, hogy amikor egyszer elmentek a szobám előtt, én meg folyékonyan olvastam, leesett az álluk, én meg nagyon büszke voltam magamra.

Arra is emlékszem, hogy a gyerekkönyvtárban a legtöbb időt ott töltöttem, ahova a Sicc történetek voltak elhelyezve. Még a mai napig emlékszem arra, hol voltak, és hogyan néztek ki. Aztán egy csomó könyvet kikölcsönöztem, de egyiket sem olvastam el, csak bele-belelapozgattam, majd olvasatlanul visszavittem őket. Azt hiszem, hogy a legelső könyv a Kincskereső kisködmön volt, amit kiolvastam, de ezt nem tekintem önálló olvasásnak, mert a napköziben olvastuk együtt. De az enyém mucita, én fúvom, örökre megragadt bennem.

Az első könyv, amit önállóan olvastam el, és amire nagyon is büszke voltam, az a Frakk, és a macskák volt. Nyáron történt, és az utolsó oldalakat az udvaron olvastam el, és olyan büszke voltam magamra. Az viszont nagyon bántott, hogy senkit sem érdekelt, hogy én elolvastam. Aztán innentől kezdve volt némi megingás az olvasás terén, de ma már mondhatni nem okoz gondot, és nem szomorít el, ha valaki nem értékeli, mit olvastam. :)

Ami pedig a nagy lépés volt az olvasás terén, az az volt, hogy az unokatesóm egy délután alatt elolvasta Az arany embert. Ő ezt annyira imádta, hogy hetente hajlandó volt megismételni a folyamatot, én meg csak úgy lestem, hogy csinálja. Ma már persze tudom, hogy sosem olvasott olyan gyorsan, és biztosan csak átolvasta a könyvet a sokadik alkalommal, de ezt akkor nem tudtam. Az ő hatására vettem kezembe én is a könyvet, ami teljesen elvarázsolt, és mély nyomot hagyott bennem. Utána született az igazi könyv iránti szeretetem, és azóta olvasok annyit, amennyit.

És hogy ezt miért osztottam meg veletek? Andiamonál kiderül.