Szilvási Lajos: Egymás szemében
Én már kinőttem az ilyen szerelmetes történetekből. Talán azért, mert az urammal már több, mint hat éve együtt vunk. Persze nosztalgiaként nagyon jó megélni két kamasz szerelmét, de ez most nem egy olyan időszak nekem, amikor ilyen történetekre vágyom. Most joggal jön a kérdés, h minek olvastam most. És a válasz az, h nem tudom, most kellett, és kész.
Attila és Tamara két különböző jellem, mondhatni egymás ellentétei. Attila egy éve jár ebbe az iskolába, mert előtte Tarhosréven szolgált a családjával. Tamara már jelen volt eddig is, előtérbe került folyton a fiújai miatt, a róla szóló pletykák miatt. Egy délutánon jön el az idő, amikor egymásra akadnak. Mind a ketten naplót vezetnek, így ismerhetjük meg két oldalról ezt a bimbózó románcot.
Szerencsére nem csak a szerelem a fő téma, hanem a két gyerek családi, lelki háttere. Tamara szülei meghaltak egy autóbalesetben, és most bátyja és annak felesége nevelik. Tamara ki nem állhatja sógornőjét, akit szexmadonnának is hív. De ahogy haladunk a könyvben, rájövünk, h a közöttük lévő kapcsolat nem is olyan rossz, mint ahogy azt Tamara látja. Sőt, a végére meg is szereti sógornőjét a férje iránt mutatott áldozata miatt. Tamarának nem csak ez a baja. Az élet nagyon csinos külsővel áldotta meg, és ezt nem is burkolja, hanem kihasználja. Emiatt csúnya támadások érik, amiről mindenki tud, és elítélik. Néha rágja ezen magát, néha nem, miközben sokáig nem derül ki, mi az igazság.
Attila kicsit nehezebb eset. Az apját elküldték Tarhosrévre, h a helyi fuvarozó vállalatot helyre rakja. Szegény szerencsétlen meg is próbálta, de az ellenállás ereje sokkal nagyobb volt, és mindenbe belemártották, amibe csak lehetett. Ő pedig nem, h beleolvadt volna a közegbe, egyre inkább ellenállt, és próbálta bebizonyítani az igazát. Attila anyja félúton vissza is szökött Pestre, Attilát pedig a nagyfejesek gyerekei jól összeverték. Ezeket az emlékeket hurcolja magával Attila, mert nem tudja megérteni, sem feldolgozni, h miért történt ez velük. Ő maga sem tudja eldönteni, h az apját szánja-e vagy sajnálja. Szinte mindegyik naplóbejegyzésben hallunk kicsit a tarhosrévi napokról, egyre jobban megismerjük az ott történteket. Amikor Attila az építőtáborban találkozik azzal a gyerekkel, aki megverte, és kitálal neki az igazságról, megnyugodni látszanak az emlékek. Közben Attila anyja alkoholgondokkal és régi szeretőkkel küzd, ami ugyancsak kihat a srác mindennapjaira.
Ennyi gond között talált egymásra a két fiatal, és egy nyugodt szigetet képeznek maguk köré, h elbújjanak a gondok elől. Azt hittem, h nem lesz semmiféle izgalom a végére, de szerencsére lett. Nem egy szokványos befejezéssel van dolgunk, van mit gondolkodni rajta.
Összességében jó volt, de nem kiemelkedően jó. Tetszett Szilvási stílusa, amilyen szövegeket belecsempészett a fiatalok szájába. Tetszett a megoldás, h két oldalról látjuk az eseményeket. Tetszettek a jellemek, a korszak ábrázolása. De valszeg az én időszakom nem volt olyan, h maradandó nyomot hagyott volna bennem.
