Hogy mihez? Hát ahhoz, h a két éve tartó szorgos kis könyvgyűjtögetésemnek beérjen a gyümölcse. Mert az idei nyár munkafelhozatala mindössze negyedét nyújtja, mint az előző években, ami egyenesen meghiúsítja az ilyenkor szokások nagy, nyári könyvrendelésemet. Így hát nem történt más, mint átértékeltem a polcomon várakozó könyveimet és rájöttem, h nem is olyan rosszak, simán el lehet őket olvasni. Elvégre, amikor megvettem őket, akkor is el akartam olvasni, de a vágy, az a birtoklási vágy, ami beűz a boltba, és szatyorba bújtatott könyvvel enged ki, elnyomta ezeknek a könyveknek a jóságát. De most, amikor a könyvtár sem hajlandó nekem odaadni a könyveit előjegyzés nélkül, és nem lehet csak úgy látatlanba költekezni (lehetne ám, mert meg van engedve, csak azért mégis, hátha lesz nyaralás, meg ilyenek...:)), akkor igenis hasznosnak bizonyul az a félszáz könyv az ember polcán, amik közül bármikor válogathat. Ezért azt mondom nektek, h költsetek nyugodtan könyvekre, amíg még van. Ha már nem lesz, ráértek körülnézni csak a saját bejáratú könyvesboltotokban, és onnan választani. Ámen.:D

U.i.: Amúgy éppen várom a futárt, ezekért. :)