Philippa Gregory: The Other Boleyn Girl

Végre a végére értem. Hosszasan gyötörtük egymást, de azt hiszem megérte. Megérte, mert nagyon tetszett. A filmet már láttam korábban, így ismertem a sztorit, pont ezért választottam ezt a könyvet következő angolul olvasandónak. Gondoltam így könnyebb lesz... tévedtem.

A könyv visszarepít minket a 16. század Angliájába, VIII. Henrik udvarába, ahol cselszövés, intrika és hatalomvágy találkozik, és őrületes eseményeket szül. A könyv mesélője éppen az a másik Boleyn lány, akiről a könyv a címét is kapta, Mary. Nővére, Anna csak egyet akar, mégpedig királyné lenni. Hogy megszerezze a koronát, bármire képes, mindenkin átgázol, még szeretett családján is, testvérein is. De mielőtt ezt a mondatot megemésztenétek, tudnotok kell, h ez a szeretett család nem is olyan ártatlan ezen dolgok véghezvitelében. Az egész pereputtyot Uncle Howard irányítja, és mindenki a családból körülötte ugrál, és őt szolgálja engedelmesen, mint egy kiskutya. Aki éppen nyerő helyzetben van, azt nyomja előre. Ez olyan, mintha a versenypályán folyamatosan megváltoztatnák a fogadásunkat éppen az első helyen futó lóra. Nagyon durva, ahogy ez a két lány, meg a testvérük, George mit sem törődtek a saját érzelmeikkel, a saját érdekükkel, folyton a család előrejutását tartották szem előtt. Az elején úgy tűnt, ez nem is esik nehezükre, aztán persze az évek megtörték őket, főleg Maryt és George-ot, és elkezdték a saját útjukat járni. Ebből adódnak csak igazán a bonyodalmak.

Philippa jól játszik a cselekménnyel, jól játszik a szereplőkkel, a jellemükkel. Tetszett az olvasmányosság is annak ellenére, h néha a sok idegen szó megakasztott, és tényleg szótárhoz kellett nyúlnom.

Author's notes:

Az angolul olvasni vágyóknak. Én nehéznek találtam a nyelvezetet, mert olyan széles szókinccsel gazdálkodik, mint a Sargasso-tenger. Eddig be szokott válni, h a könyv elején szereplő idegen szavakat kikeresem, kiírom, megtanulom, és kitart a kötet végéig. Na ennél ez nem mondható el, mert még a 200. oldalon is szótáraztam, és még az 529.-en is. Nem beszélve arról, h olyan szavakat használt, amik már rég kikoptak az angol nyelvhasználatból. Ha angol lennék, bizti nagyon bejönne, h még a szókincs is a régi kort tükrözi. De engem ez most hátráltatott.

Annyira, de annyira örülök, h a végére értem, de nem azért mert rossz volt, mert nem, mert imádtam, de angolul ezt még talán nem kellett volna bevállalnom. A Boleyn örökségre viszont nagyon kíváncsi vok, h hogy lett Elizabethből királynő. :)