Celia Rees a Bűbájos Mary írója, ami annak idején egészen lenyűgözött, sőt annak folytatása, a Farkasszemért egyenesen odavoltam. Akkor szereztem be a Sovayt is, de csak az idei nyaralás késztetett arra, hogy elolvassam. Amit aztán nem tettem meg ott, mert kölcsönkérték tőlem (napolajosan, tengervízzel áztatottan kaptam vissza, mert miért is ne...)
Aztán arra jutottam, hogy azért elolvasnám én is. Egy roppant egyszerű kalandregénnyel találkozhattam a nagy francia forradalom idejéből. Az egyszerű írásmód, ami az írónőt jellemzi már az első oldalakon szembetűnő volt, talán még zavart is egy kicsit. Aztán ezen részben sikerült is túltennem magam. A főszereplőnk Sovay, aki egy London melletti kis udvartartásban él, édesanyját hamar elvesztette, és édesapja, valamint bátyja nevelte fel. Persze megjelennek rajta a fiús vonások ebből adódóan, amit azért a kor nem néz jó szemmel. Főleg, miután még Rekettye kapitánynak öltözve megleckézteti kérőjét, és kirabolja a postakocsit, amin érkezik. Persze a haramiaságból származó bevételt csak jóra fordítja, kicsit úgy viselkedve, mint Robin Hood. Aztán hamar kiderül, hogy apja, valamint bátyja kicsit nagyon belekeveredett a francia forradalom körüli kavalkádba. Ráadásul arra az oldalra álltak, akik a forradalmat támogatják. Ez persze a monarchikus Nagy-Britanniában annyira nem jó pont. Bejön a képbe egy gonosz összeesküvő is, Dysart, aki meg mindenki oldalán áll, és egymásnak akarja ugrasztani a királypártiakat és a forradalmiakat. Sovay és "barátai" pedig erre rájönnek, és csúnyán belekeverednek mindenféle kalamajkába.
Nem tudom, hogy történelmileg mennyire állja meg a helyét egy-egy mozzanat a könyvben, szerintem a francia forradalomról szóló tételt ne ebből tanuljátok meg. A történet kliséktől hemzseg, rengeteg helyen megírták már, más-más formában, apró változtatásokkal. Kalandregény, szórakoztató, kicsit ifjúságivá áthajló történet.
Sovay a maga nemében szimpatikus volt, de nehezen tudom elhinni ezt a fajta viselkedést abban az időszakban. Nem találtam korhűnek ezt a szabadosságot, bátorságot egy 17 éves lánytól, még akkor sem, ha vidéken nőtt fel, női társaság híján. De adott egy kis fűszert az egésznek a jelleme. Persze azért eladósorban levő hölgyről van szó, aki gyönyörű, most bontakozik ki nőiessége, és amerre jár, csak hódolókra bukkan. Rejtetten, kalandos útján, még a Guillotine árnyékában is a szerelmet keresi. Na nehogy azt higgyük, hogy romantikus regényről van szó, mert egyáltalán nem, de azért a női főhős csak elnyeri jutalmát a könyv végére.
Én most pont ennyit vártam a könyvtől, amit kaptam, se többet, se kevesebbet. Szeretem ezeket a kalandregényeket, még akkor is, ha tudom, mi fog történni az adott szitu megoldásaként, de rettenetes nagy segítség egy hosszú nap után ellazulni, vagy éppen a nyaralás alatt kikapcsolódni. :) Ennek tudatában kezdj bele. ;)
Celia Rees: Sovay. Orlando Stúdió Kft, 2010.
